Hajdúhadház


A város neve sokáig ingadozott, hol hadház volt, hol pedig Hatház néven szerepelt az összeírásokban. Elképzelhető, hogy a honfoglalás során mind hadház környékén, mind a város területén is kabarok telepedtek le. A XI: században az Örsúr nemzetség birtoka volt Hadház. Először 1312-ben említik meg a nevét. A hadházi birtokot Debreceni Dósa, a nádor csatolta uradalmaihoz. A középkorban virágzó mezőgazdaság és erdőgazdálkodás jellemezte a térséget. (kiterjedt és gazdagon makktermő erdők voltak a környéken.) A Hunyadiak 1477-ben szerezték meg a települést. A falut a török hódoltság korában többször felégették a tatárok, s 1566 óta adót fizetett a szolnoki török bégnek. Bocskai István erdélyi fejedelem 1605-ben ide is hajdúkat telepített le, nagyjából ezer főt. A Habsburgok által fizetett várőrség és a letelepített hajdúk közötti állandó torzsalkodást csak a második hajdúfelkelés (1608-1609) szüntette meg. További fejlődése a többi szabolcsi „öreg” hajdúvároshoz volt hasonló. A tizedekbe szervezett hajdúkatonák szolgálattal tartoztak a mindenkori erdélyi uralkodónak, de kívül álltak a megyék fennhatóságán, Mindvégig megőrizte a település saját teljes körű, belső önigazgatását, akkor is, amikor katonai szerepköre már megszűnt. Hadház kiváltságait mind a magyar királyok, mind az erdélyi fejedelmek, de még a török szultánok is többször elismerték. A hadházi hajdúk az utolsó pillanatig kitartottak II. Rákóczi György fejedelem mellet, ezzel kihívva maguk ellen a törökök bosszúját. 1660-ban fel is égették Hadházat. Sokszor cserélt gazdát a kuruc-labanc háborúk során is. Nemesi adómentességük csorbult ugyan, mert az államnak adót kellett fizetniük, de személy szerint, egyénileg nem adóztak. Hajdúnemesnek az számított a város lakói közül, akinek az őse, vagy családja szerepelt a hajdúk 1702-es összeírásában. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a hadháziak is a hajdúvárosok csapataiban harcoltak.

A településnek hármas védelmi rendszere volt:
- az Óvár (a lakóházak)
- a Huszárvár (árokkal és földsánccal volt védve)
- a Zöldvár (a gazdálkodásra alkalmas területek)

Hajdú vármegye létrejötte után, mivel a városi szervezetekkel együtt járó tetemes kiadásokat nem minden esetben győzték előteremteni, ezért hol város volt Hadház, hol csak község. Átmenetileg még az is előfordult, hogy Szabolcs vármegyéhez csatolták át Hajdútól. Városi rangját 1989. március 1.-én nyerte vissza végleg. Rövid időre egyesítették Téglással, ami nem öreg hajdúváros volt, hanem az erdélyi fejedelem, mint földesúr adományozta hajdútelep. A kényszerházasság 1984-től 1991-ig tartott csak. Ekkor neve Hadháztéglás lett, majd Hajdúhadháztéglás. A rendszerváltás után azonnal szétváltak. Így cselekedett a korábbi településrész, Bocskaikert is, 1993-ban. Tengelye ma nem kelet-nyugati irányú, mint eredetileg volt, hanem észak és dél irányába mutat, Debrecen és Nyíregyháza felé. 1909-ig nem volt polgári iskolája, csak a református egyház tartott fent a városban egy alsófokú iskolát. Idegenforgalmi fejlesztése a falusi túrizmus keretében képzelhető el.


Vissza


@ 2005 Reform Klub