Hajdúszoboszló


Hajdúszoboszló a Hortobágy, a Sárrét, és a Berettyóvidék találkozásánál fekszik. A települést eloször 1075-ben írják le, mint lakott helyet. Akkor még Szoboszlóvásár néven. Más néven Pusztafalunak is nevezték. Ma az egyik városrészt hívják így. Maga a város neve egy szláv eredetu személynévbol származik (Sobieslav). Valószínusítheto, hogy lakosai között egyaránt akadtak kabarok és izmaelita böszörmények is. A tatárjárás idején a betöro ellenség ezt a települést is eltörölte a föld színérol. Debreceni Dósa csatlakoztatta uradalmához Nagy Lajos király kegyébol. 1411-ben ez a rész is a szerb despoták, a Lazarevicsek és a Brankovicsok kezébe került. Eztán sorrendben Hunyadi János, Mátyás király, majd Szilágyi Erzsébet birtoka volt. A XV. század végén Szoboszló is Corvin János herceg örökségébe tartozott. Tole szerezték meg a Szapolyai család tagjai. A mohácsi csata után enyingi Török Bálint és fiai kezére kerül. Tolük a Dobó család egyik ága szerezte meg. Már 1554-tol adót fizet a szolnoki törököknek a falu. 1594-ben a krími tatárok százöt másik településsel együtt alaposan feldúlták, népességének nagy része elmenekült. A Dobók rokonságába tartozó Bocskai István fejedelem Szoboszlón is hajdúkat telepített le. 1606. szeptember 2.-án kelt külön adománylevelében Halasi Fekete Pétert és 700 lovashajdúját nemesíttette meg. Ezért különbözik a város címere a többi hajdúvárosétól. A várost élosövénybol és fonott kerítésbol álló, 12 méter széles ún. hajdúpalánkkal megerosítették. 1660-ban Szejdi Ahmed budai pasa, megtorlásul, mert a hajdúk nem voltak hajlandóak elotte meghódolni, elfoglalta és leromboltatta a várost, lakóit lemészároltatta, házait felprédáltatta, porig égette. Minden egyes hajdúfejért egy aranyat fizetett a janicsároknak és a tatároknak. A szoboszlóiak behúzódtak fallal és vizesárokkal megerosített templomukba, s három napig védekeztek. Csak úgy tudták oket legyozni a törökök, hogy az épületet felgyújtották. Még ma is látható a hajdúk erodfalának megmaradt része, lorésekkel és a sarokbástyával. A város lakóinak háromnegyede áldozatul esett a Szejdi-járásnak. A csergetés szoboszlói szokását egy eluzött török rablóportya emlékére rendezik meg minden év szilveszterén. Szoboszló, akárcsak a többi hajdútelepülés, felváltva tartozott a Habsburg-dinasztia által irányított Királyi Magyarországhoz, s az Erdélyi Fejedelemséghez. Itt választották meg a kurucok vezérévé az ifjú Thököly Imrét. O és kurucai két ízben is táboroztak a városban. A Rákóczi-szabadságharc idején a szoboszlóiak a kurucok oldalán vitézkedtek. A labancok bosszúból fel is gyújtották a sokat szenvedett várost. Náluk már csak az 1709-es pestisjárvány okozott nagyobb pusztítást. S mindez még nem volt elég, 1718-ban feldúlták a betöro tatárok. Késobb aszály és pestis is nehezítette a városlakók életét. A városban lakott a hajdúkerületi fokapitányok közül, az egymást követo három Csanády Sámuel, valamint Jabloczay Petes János is. Mária Terézia háborúinak is voltak helyi áldozatai. A szoboszlóiak is kivették részüket az 1848-49-es forradalomból és szabadságharcból. A hajdú nemzetorök csak és kizárólag, a féltve orzött, Bocskainak tulajdonított zászló alatt voltak hajlandóak küzdeni. Az oroszok sarcot vettek a városon. A megtorlás, majd a kiegyezés után is megmaradt annak, ami volt: Szoboszló politikai életét a negyvennyolcas eszmék határozták meg. Hajdú vármegye megalakulásának is örült 1876-ban, mert közelebb kerülhetett Debrecenhez. Az I. Világháborúban ezernél is több szoboszlói katona halt meg. A második világháború után az orosz megszállók innen is sokakat hurcoltak el kényszermunkára a Gulagra. Az 1956-os forradalom leverése utáni megtorlások is érintették Hajdúszoboszlót.

Szoboszló az egyik tagja a Debrecen-Hortobágy-Hajdúszoboszló "Hajdú-Bihar megyei idegenforgalmi aranyháromszögnek". Mindezt a gyógyvíznek köszönheti a város.

A két világháború között Pávai Vajna Ferenc kutatásai alapozták meg a ma is világhíru szoboszlói fürdokultúrát. Igaz, elobb földgázt és más szénhidrogéneket kerestek, ám 1925. október 26.-án, 1091 méteres mélységben gyógyvizet találtak. A hévíz 73 fokos volt. Hamar kiderült, hogy frissen feltört "forró arany" kúrálja a mozgásszervi megbetegedéseket. A vegyész-orvosok elemzése kimutatta: a víz húsznál is több ásványi anyagot tartalmaz, szokatlanul nagy töménységben. A kezdeti idokben szekereken hordták a megrendeloknek a gyógyvizet. A szekereseket másféleképpen kupásoknak is nevezték. A városi elöljáróság javaslatára eloször fövenyfürdot építettek, ami 1927. július 26.-án nyitotta meg kapuit. A gyógyfürdo elso épülete 1928-ban készült el. A második kút gyógyvize kétezer méter mélyrol tört fel. 1937-ben már a hullámfürdo és a csónakázótó is üzemelt. 1942-tol már pezsgofürdo is fogadta a vendégeket. A második világháború után már a súlyfürdo is várta a gyógyulni vágyókat. Néhány évvel késobb már szauna is épült a fürdoben. Így lett Szoboszló a 60-as évekre, hazánk legnagyobb gyógyfürdo-komplexumainak egyike. Hajdúszoboszló manapság már egymilliónál is több gyógyulni vágyót fogad évente. Igényeiket tízezer szálláshely, köztük egy tucat szálloda próbálja meg kielégíteni. Még kisebb repülogépek fogadására is alkalmas a város. A fürdo befogadóképessége tizenkétezer személy. Hajdúszoboszló méltán érdemelte ki a fürdovendégektol a "reumások Mekkája", a "természet patikája", a "strandolók paradicsoma" becenevet. 1996-ban nyitották meg a városban a Modern Muvészetek Múzeumát. A millenniumi esztendoben avatták fel a Harangházat, ahol, 46 harangot helyeztek el. 2000 nyarán nyitotta meg kapuit az Aquapark szórakoztatóközpont. A hajdúszoboszlói római katolikus templomban maga II. János Pál pápa is misézett, még krakkói érsekként..

Vissza


@ 2005 Reform Klub