Vámospércs


A település a Ligetalja kistérség központja, Debrecentől keletre. A tatárjárás során a betörő mongol hordák elpusztították a falu elődjét. Első alkalommal a váradi tizedjegyzékben fordult elő, 1292-ben. Így aztán természetes volt 1992-ben, hogy fennállásának 700.-adik évfordulóját megünnepelték Vámospércs lakói. Neve eredetileg Pércs volt csak. A falu részére a vámjogokat a birtokosok, a Székelyhidi-család szerezte meg. Kiváltságait Mátyás király is megerősítette. A települést első alkalommal 1520-ban nevezték hivatalos okiratban Vámospércsnek. A falu hol Szabolcs, hol pedig Bihar megyének adózott. 1566 után a szolnoki török bégnek fizettek sarcot Pércs lakói. Hajdúszabadságát Bocskai István erdélyi fejedelem Korponán kelt kiváltságlevelében, 1605. december 12.-én, biztosította. Ez 108 hajdúcsaládot érintett. A hajdúk szabadságát, s mezővárosi rangját mind az erdélyi fejedelem (Báthory Gábor), mind a Habsburg-királyok elismerték. Szejdi Ahmed budai pasa pusztítása, és Várad török kézre kerülése, azonban alapjaiban fenyegette a hajdúk független jogállását. Ezek után a falunak egyszerre háromfelé is adóznia kellett (a törököknek, a Habsburgoknak, s Erdélynek). A Hajdúkerület megalakulása, az 1690-es években, elhárította ezeket a fenyegető veszélyeket. Thököly Imre kurucai és a labancok is portyáztak ezen a tájon. A Rákóczi-szabadságharcban létszámuknál nagyobb létszámban vettek részt a vámospércsiek. A helyi hatalom a szenátusé volt, melyet évente választottak meg. Gyakran tartották itt a hajdúkerületi közgyűléseket is. Az 1848-49-es szabadságharcban a többi hajdúvárossal együtt állítottak ki népfelkelőket és nemzetőröket. A debreceni csata idején, 1849. augusztus 23.-án, Vámospércsen volt Görgey tábornok főhadiszállása. 1876-ban Hajdú vármegyéhez csatlakozott. Ekkor azonban elvesztette 270 éven keresztül viselt hajdúvárosi rangját, s nagyközséggé vált. Az I. világháború sok áldozatot követelt a pércsiektől, emléküket emléktáblán örökítették meg. A trianoni döntés nyomán határtelepülés lett, ami elvágta természetes gazdasági kapcsolatait a határon túl került Nagyváraddal, Szatmárnémetivel, Nagykárollyal, Nagyszalontával. A II. világháborúban először a zsidókat hurcolták el, majd 1944-45-ben, málenkij robotra gyűjtöttek össze embereket Vámospércsről. 1950-től Hajdú-Bihar megye része lett. Református temploma copf stílusú épület. Vámospércs idegenforgalmát a vadászati turizmus lendítheti fel. Egyaránt várnak ide hazai és külföldi vadászokat. Itt rendezik meg immár hagyományosan a megyei idénynyitó lovasversenyt is. Ezek mellett még a falusi turizmus játszhat szerepet a vámospércsi idegenforgalomban.

Vissza


@ 2005 Reform Klub